udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
176
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 151-176
Névmutató:
Csáky Pál
2005. július 1.
Erdélyben a tavalyi magyarországi népszavazás után még mindig ellenségesen viszonyulnak az emberek a magyarországi kormánypártokhoz. Ezt bizonyítja, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt nem hívták meg a július 3–9. között zajló, a II. Kárpát-medencei Ifjúság és az Európai Unió című tusnádfürdői táborba, ezzel szemben a román kormányfő kapott meghívót. Borboly Csaba, a diákszemináriumot szervező, az RMDSZ-szel együttműködő Magyar Ifjúsági Értekezlet elnöke elmondta: noha tavaly jelen volt a táborban Medgyessy Péter, akkori magyar kormányfő, az idén nem küldtek meghívót Gyurcsánynak. Borboly közölte: egyrészt felmérést készítettek a fiatalok között, akiknek az volt az óhajuk, hogy a magyar miniszterelnököt ne hívják meg, másrészt pedig a táborban a szakmai részre, az integrációval kapcsolatos kérdésekre kívánnak hangsúlyt fektetni. A táborban az RMDSZ számos tisztségviselője mellett jelen lesz Baráth Etele integrációs miniszter, Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke és Csáky Pál, a szlovák kormány miniszterelnök-helyettese. A szervezők Calin-Popescu Tariceanu román miniszterelnököt és Mihai Razvan Ungureanu román külügyminisztert is meghívták, de ők elfoglaltságukra hivatkozva közölték, nem tudnak részt venni az előadáson. /Dermedt magyar–magyar viszony. Gyurcsányt nem hívták meg Tusnádfürdőre. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./2005. július 6.
- Sürgős reformra, átszervezésre szorul a határon túlra irányuló magyarországi támogatások rendszere – jelentette ki Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke Tusnádfürdőn, a II. Kárpát-medencei Ifjúság és az Európai Unió című diákszemináriumon tartott előadásában. Ugyanis más helyzetben vannak a Magyarországgal szomszédos EU-tagállamokban élő magyarok, más helyzetben a csatlakozás küszöbén álló romániai magyarság, és megint más helyzetben a Kárpátalján, a Vajdaságban, vagy Horvátországban élő magyarok. Takács hangsúlyozta: a támogatási rendszert függetlenné kell tenni a politikától, hiszen az egymást követő magyar kormányok más-más szempontokat, prioritásokat tartottak szem előtt támogatáspolitikájuk kialakításában. Ezáltal kiszámíthatatlanná vált a támogatási rendszer, nehezebbé vált a hosszú távú intézményépítő programok kidolgozása és megvalósítása. Takács elmondta, hogy évente mintegy tízmilliárd forint támogatásban részesül az erdélyi magyarság, ez az összeg 41 önálló támogatási rendszeren keresztül érkezik. A politikus hangsúlyozta, hogy a magyar támogatási politikát a Magyar Állandó Értekezletnek kellene meghatároznia. A táborban Vastagh Pál /MSZP/, az Országgyűlés alkotmány és igazságügyi bizottságának elnöke kijelentette: a nehézségek ellenére Magyarország elsőéves EU-mérlege pozitív. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke szerint Románia uniós csatlakozása megteremti a lehetőséget arra, hogy a határon innen és túl levő magyarok „ismét együtt legyenek”. – Markó elmondta: az RMDSZ-nek le kell győznie azt, hogy Erdély még mindig kevesebb költségvetési pénzhez jut, mint az ország többi régiója. Arra a kérdésre, miszerint az RMDSZ kilenc éve a hatalom közelében van, miért nem sikerült meggyőznie partnereit arról, hogy a magyarlakta régiókban is állami beruházásokra kerüljön sor, kifejtette: Erdélyt már 1919-től hátrányba részesítették, így mintegy száz év ledolgozásáról van szó. /Kiss Olivér: A magyar támogatások átszervezését szorgalmazza az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./ Nem jöttek el a magyar kormány képviselői, sem Csáky Pál szlovákiai miniszterelnök-helyettes, de beszédet tartott Markó Béla, a román kormányfő helyettese és Vastagh Pál magyarországi MSZP-s képviselő. Bálint Pataki József HTMH-elnök lemondása miatt távol maradt, és Szabó Vilmos politikai államtitkár sem jött el. A szülőföldalappal kapcsolatban Takács kijelentette, hogy csak üdvözölni lehet minden támogatási formát, amely a határon túli magyarok identitásának megőrzését célozza, amennyiben az nem jár a már meglévő támogatások elvonásával. Kelemen Hunor parlamenti képviselő, a kedvezménytörvény biztosította oktatási-nevelési támogatások folyósításával megbízott Iskola Alapítvány elnöke elmondta, a 2002–2003-as tanévben indult be ez a támogatási forma, a következő esztendőben jelentős mértékben nőtt a kedvezményezettek köre, mintegy 130 000 gyereket támogatnak az iskolakezdésben, idén pedig újabb 10 százalékkal emelkedett az igénylők száma. /Farkas Réka: Fontos a csatlakozás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 6./2005. július 11.
Július 9-én befejeződött Tusnádfürdőn a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) és a Csík Terület Ifjúsági Tanácsa (CSTIT) által szervezett II. Kárpát-medencei Ifjúság és az Európai Unió című diákszemináriumon. Tariceanu miniszterelnök bejelentette, hogy lemond, emiatt több miniszter nem jött el a szemináriumra, köztük Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke és Winkler Gyula gazdasági és kereskedelmi miniszter sem. Borbély László területrendezési miniszter úgy ítélte meg, hogy a kormánynak nem kellett volna lemondania. Valamennyien elmondták: a válság veszélybe sodorja Románia európai uniós csatlakozását. Borboly Csaba főszervező, a MIÉRT elnöke sajnálatát fejezte ki, hogy a táborba nem jött el Csáky Pál, a szlovák kormány miniszterelnök-helyettese, Baráth Etele, a magyar kormány integrációs minisztere, illetve Szabó Vilmos államtitkár. Idén a magyarországi Ifjúsági Minisztérium nem támogatta ezt a tábort. Sokan ígértek pénzt, azonban csupán a Táncsics Alapítványtól és a Határon Túli Magyarok Hivatalától kaptak anyagi támogatást a diáktábor megszervezésére. /Kiss Olivér: Véget ért a tusnádfürdői diákszeminárium. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 11./2005. november 19.
Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke fogadta Csáky Pált, Szlovákia miniszterelnök-helyettesét. A találkozón Markó Béla köszönetét fejezte ki, amiért Szlovákia elsőként ratifikálta Románia európai uniós csatlakozási szerződését. A két miniszterelnök-helyettes kölcsönösen tájékoztatta egymást az aktuális politikai helyzetről, többek közt a költségvetési törvények parlamenti vitájáról. Csáky Pál ugyanakkor tájékoztatta az RMDSZ elnökét a jövő héten sorra kerülő szlovákiai helyhatósági, valamint a jövő évi parlamenti választások előkészületeiről. /Belföldi hírek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 19./2006. január 28.
Marosvásárhelyen, a Deus Providebit Tanulmányi Házban január 27-én kezdődött az V. Kereszténység és Közélet Tanulmányi Napok kétnapos rendezvénysorozata. Az első napon többek között a keresztény társadalomtanítás jövőjéről, a perszonális keresztény emberképről, a romániai magyarság demográfiai helyzetéről, a globalizációról és az Európai Unióról hangzottak el előadások. A romániai magyarság demográfiai helyzetéről, a migrációról és kilátásokról Horváth István szociológus, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára beszélt. 2021-re 1 millióra csökken a romániai magyarság száma – a pesszimisták szerint, 1,1 millióra az optimisták szerint Az elmúlt tíz évben megközelítőleg 200 ezerrel csökkent a romániai magyarság lélekszáma. A romániai magyarság „vérvesztesége” annál is súlyosabb, hiszen nemcsak a kivándoroltak számát kell figyelembe venni, hanem korosztályukat, nemüket, mivel a 20-29 éves nők azok, akik eltávoznak és akik más országokban szülnek gyereket. Mintegy 30 ezer gyermekről lehet szó, akik Erdély helyett más országokban jöttek a világra. Az elvándorlás negatív hatása, hogy módosította a korszerkezetet. Nő a vegyes házasságok száma, különösen a szórványvidékeken, a vegyes házasságokban élők gyerekei pedig 28 százalékban vallják magukat magyarnak, 65 százalékban románnak és 2 százalékban más nemzetiségűnek. A következő években a halandóság csökken, stabilizálódni látszik a születések száma, nő a várható élettartam. A statisztikai adatok szerint 2004-ben 1,333 millió volt a romániai magyarság létszáma. Az előadás-sorozat további részében Kádár Béla közgazdász, akadémikus a globalizációról és a nemzetállamokról, Csáky Pál, Szlovákia miniszterelnök-helyettese az Európai Unióról fejtette ki gondolatait, majd Kelemen Kálmán értekezett a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom 15 évéről. /(antalfi): Úton vagyunk az Európai Unióba? = Népújság (Marosvásárhely), jan. 28./2006. január 30.
A magyarországi kisebbségi törvényhez hasonló változat lenne elfogadható Románia számára is – vélekedett január 28-án Marosvásárhelyen Markó Béla romániai miniszterelnök-helyettes, RMDSZ-elnök, Csáky Pál szlovákiai miniszterelnök-helyettessel tartott közös sajtótájékoztatóján. Mindketten a hét végén, Marosvásárhelyen rendezett keresztény-demokrata konferencián vettek részt előadóként. Markó a romániai kisebbségi törvénytervezet elfogadtatásának nehézségeiről tájékoztatta felvidéki kollégáját, Csáky pedig a készülő szlovák nemzeti fejlesztési tervről és az Európai Unióban szerzett tapasztalatairól számolt be. Markó a sajtóértekezleten kifejtette, hogy a romániai kisebbségi kérdés gondjainak megoldásában nem segítettek az olyan nyilatkozatok, mint amilyet például Traian Basescu tett az Európa Tanács előtt. A román államfő ugyanis azt állította, hogy Romániában az etnikumközi kérdés megoldódott, sőt szerinte Európában ez „mintapéldaként” szolgál. Markó sérelmezte, hogy a román államfő a nyilatkozat megtétele előtt nem kérdezte meg az RMDSZ-t, amely immár több mint egy évtizede a kisebbségi politika kérdésével foglalkozik. Szerinte ha megvizsgálnák a magyarországi kisebbségi törvényt, akkor kiderülne, hogy ez a jogszabály számos olyan kérdést rendezett már magyar földön, amelyre Romániában most a parlament előtt lévő kisebbségi törvénytervezetben igyekeznek megoldást találni. Csáky Pál: Európában egy ország felkészültségét nem a nyilatkozatok, hanem a valós helyzet alapján ítélik meg. Csáky az Európai Unióban a felvidéki magyarságnak kisebbségként szerzett tapasztalatairól beszámolva elmondta: hogy a csatlakozás óta nőtt a Szlovákiában magyar nyelven tanuló egyetemisták száma, ami annak tulajdonítható, hogy törölték a fejkvótarendszert, vagyis most már a magyarországi diákok is ugyanolyan elbánásban részesülnek, mint a szlovákiai fiatalok. Ezért sok magyarországi fiatal tanul a komáromi Selye János Egyetemen. Míg korábban az egyetemi oktatásban részt vevő magyar diákok száma az országos átlaghoz képest csak 65–70 százalék volt, most ez az érték eléri a 87–88 százalékot. Csály kitért arra, hogy a csatlakozás után nem érezhető kivándorlási tendencia. Ennek ellenére gondot jelent a munkanélküliség, ami miatt naponta 32 ezer munkavállaló kénytelenek Magyarországra ingázni. Csáky Pál az RMDSZ elnökét pozsonyi látogatásra hívta. /Markó: a magyarországi kisebbségi törvény jó példa. Szlovákiában egyelőre nem terjesztenek elő hasonló jogszabályt. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./2006. január 30.
A hét végén a budapesti Márton Áron Társaság, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, az RMDSZ és a Keresztelő Szent János Plébánia közös szervezésében ötödik alkalommal tartották meg Marosvásárhelyen a „Kereszténység és Közélet” tanulmányi napokat. A meghívóban az szerepel: lehet-e jövője a keresztény társadalomtanításnak. A politikai szférát Csáky Pál szlovák és Markó Béla román miniszterelnök-helyettesek, Borbély László miniszter, és Kelemen Kálmán, a Romániai Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke képviselte. A sajtó és közélet viszonyáról Peták István és Pálfy G. István értekezett. /Lokodi Imre: Kereszténység és közélet. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./2006. február 1.
Markó Béla miniszterelnök-helyettes lemondását követelte az SZDP Kovászna megyei vezetősége. Mugur Topolnitchi, a Kovászna megyei SZDP elnöke szerint összeférhetetlenek a kormányfő-helyettesi tisztséggel azok a kijelentések, amelyeket tett a Csáky Pállal, Szlovákia kormányfő-helyettesével közösen tartott sajtótájékoztatón, és amelyekben óvatosságra intette Traian Basescu államelnököt a kisebbségekről tett nyilatkozatokban. “Markó úr Románia kormányfő-helyettese, és nem vádolhatja az ország elnökét” – mondta. Markó kijelentése kapcsán, miszerint Basescunak tanulmányoznia kellene a magyarországi kisebbségi törvényt, Topolnitchi azt mondta: a kijelentés “kissé szemtelen”, Magyarországon már nincsenek kisebbségek, mivel beolvasztották őket. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 1./2006. május 17.
Páratlan az erdélyi műkedvelő versmondók közt Rüsz Károly állhatatossága. A Nagykenden élő nyugdíjas háromszor lett első, egyszer második díjas a szépkorúak kategóriájában Veresegyházon, ahol immár 16. alkalommal tartották az Anyám fekete rózsa, Csoóri Sándor versének címét viselő vers- és prózamondó találkozót. Anyám fekete rózsa – a Kárpát-medence rendezvénye. Május 5-7-e között gazdag rendezvénysorozat várta az érdeklődőket Veresegyházon. A verseny elődöntőjén több mint 1200-an vettek részt, 103-an kerültek a döntőbe, közöttük szép számmal erdélyiek. Több erdélyi volt eredményes, például a székelyudvarhelyi Kotár Dániel, a korondi Kovács Jácinta, a temesvári Lehócz Zsuzsa, vagy a második díjat elnyert kászonújfalui Nagy Szeréna. Karcsi bácsi (Rüsz Károlyt mindenki így hívja) mesélte: az ünnepséget Csáky Pál, a Szlovák Köztársaság miniszterelnök-helyettese nyitotta meg, volt számos képzőművészeti esemény és színházi előadás is. Rüsz Károly Veresegyházról utazott tovább Nagykanizsára, a Csengey Dénes vers- és prózamondó verseny döntőjére – ott dicséretet nyert. /b.d.: Szívnek a vers, tüdőnek az oxigén. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 17./2006. június 14.
Megállapodásokat felmutatni képtelen Magyar Állandó Értekezletet (Máért) nem hív össze Gyurcsány Ferenc – jelentette be a kormányszóvivő a miniszterelnöknek a határon túli vezetőkkel rendezett június 13-i munkavacsorája után. A Fidesz szerint nem a Máért, hanem a két kormányzó párt kompromisszumképtelen. László Boglár, a magyar kormányfő szóvivője megerősítette azokat a sajtóértesüléseket, miszerint szó volt a Máért sorsáról is, amelyet egyes információk szerint Gyurcsány Ferenc legszívesebben megszüntetne. Hozzátette: ez nem jelenti azt, hogy semmiképpen nem lesz Máért. A bejelentésre a Fidesz reagált. – Értetlenül állunk a Máért megszüntetésére vonatkozó nyilatkozat előtt, a testület összehívására politikai megállapodás kötelez, amit a kormánynak, a szocialista pártnak is be kell tartania – mondta Németh Zsolt, a parlament külügyi és határon túli magyarok bizottságának fideszes elnöke. A politikus szerint, ha valakire érvényes a kompromisszumképtelenség vádja, akkor az a két kormányzó pártra – az MSZP-re és az SZDSZ-re – alkalmazható, hiszen miattuk zárult közös nyilatkozat nélkül a Máért utolsó, 2004. novemberi ülése. Az RMDSZ továbbra is hasznosnak tartaná a Máért által biztosított együttműködési keretet, de csak akkor, ha ez a fórum nem válik a magyarországi pártok egymás elleni politikai küzdelmének a terepévé. Akkor ugyanis valóban ellehetetlenül ez a fórum, az elmúlt időszakban ezt lehetett is tapasztalni – nyilatkozott Markó Béla. A budapesti találkozó résztvevői abban is megegyeztek: a jövőben több konzultációra is sor kerül különböző formákban, hogy megállapíthassák az együttműködés különböző prioritásait – mondta Markó. A szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) frakcióvezetője, Bárdos Gyula elmondta: az eddigi hűvös viszony feloldását előrevetítő, barátságos beszélgetésen vettek részt. – Egyetértettünk abban, hogy minden számításba vehető változásról velünk, az érintettekkel minden esetben konzultáljon a magyar kormány – mondotta. A frakcióvezető szerint a határon túli magyaroknak juttatandó támogatások összegéről, „bőkezűbb, vagy szűkmarkúbb juttatásokról” annak ellenére sem esett szó, hogy ezzel kapcsolatosan azonnal különféle híresztelések keltek szárnyra. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke azt reméli, hogy a Gyurcsány Ferenc által javasolt változások révén átláthatóbb lesz a határon túli magyarok támogatási rendszere. Véleménye szerint a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) várható átalakítása, létszámcsökkentése is ennek a célnak lesz alárendelve. Megjegyezte, hogy „az elmúlt időben annyira elburjánzott a határon túli magyarokkal foglalkozó magyarországi adminisztráció, hogy a bábák között elveszett a gyerek, az intézményvezetők kiskirályoknak érezték magukat, és úgy is viselkedtek”. /Függőben a Máért sorsa. Budapesti munkavacsorán a határon túli vezetők. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./ Vacsorán fogadta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a határon túli szervezetek képviselőit. A találkozón tárgyaltak a magyar-magyar kapcsolatokról, de konkrétumokról nem lehet beszélni. Gyurcsány Ferenc annyit azonban leszögezett, hogy „kompromisszumképtelen Máértot nem fog összehívni. Markó Béla ezzel szemben úgy gondolja, hogy a Máértra szükség van, és ha lemondanak a Máért végén megszokott közös állásfoglalások kiadásáról, akkor ezek a találkozók „még hasznosak is lehetnek.” A miniszterelnöki javaslatokra reagálva Markó Béla RMDSZ-elnök kifejtette: „a kormányfő egyes javaslataival egyetértek, másokkal nem; ami biztos, az az, hogy nagyobb hangsúlyt kell fektetni a magyar kormány és a határon túli kisebbségi érdekvédelmi szervezetek közötti kapcsolat javítására.” Ezt a kapcsolattartást a miniszterelnök a Máérttól különböző egyeztetési fórumokon képzeli el. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke szerint a találkozón „nagyjából mindannyian pozitívan értékelték és fogadták” a Gyurcsány által ismertetett változásokat. A szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) részéről Bugár Béla MKP-elnök és Csáky Pál szlovákiai miniszterelnök-helyettes vettek részt a tanácskozáson. Bugár Béla szerint arról, hogy Gyurcsány elképzeléseiről mikor fognak konkrétan tárgyalni, nem lehet semmit sem tudni. Kasza szerint a HTMH „elbürokratizálódott”, ezért megérett már az átszervezésre. /Gujdár Gabriella, Isán István Csongor: Vacsoraasztaltól a tárgyalóasztalig. Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel „csevegtek” a határon túli vezetők. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./ A találkozón mások mellett Szlovákiából Bugár Béla, Romániából Markó Béla, Szerbiából Kasza József és Ágoston András, Ukrajnából Kovács Miklós és Gajdos István, Horvátországból Pasza Árpád vett részt. „Sokunknak van abban felelőssége, hogy a magyar-magyar kapcsolatok sok esetben inkább hűvösek, és hogy érdemes ezért önvizsgálatot tartani” – olvasható Gyurcsány Ferenc internetes naplójában. A miniszterelnök kiemelte, hogy újra és újra előjön 2004. december 5-e kérdése. „Azt mondtam tegnap (...), hogy másfél év távlatából is azt gondolom, nekünk elvi okok miatt kellett nemet mondanunk a népszavazási kezdeményezésre”. Hozzátette: „ugyanakkor azt is gondolom, az akkor használt érvelés nem volt elegáns, és okkal sérthette a határon túli magyarság önérzetét. És talán azzal együtt is kerülni kellett volna a szociális érvelés rendszerét, hogy egyébként azok az elvi okok és indokok, amik miatt nekünk komoly ellenvetésünk van a második állampolgárság automatikus és tömeges megadásával szemben, nehezen elmagyarázható államjogi, történelem- filozófiai összefüggésekből és megfontolásokból erednek.” Markó Béla, az RMDSZ elnöke hangsúlyozta: tisztáztak, illetve megerősítettek bizonyos, eddig is érvényes alapelveket, például azt, hogy a határon túli magyar közösségeket a szülőföldjükön kell megerősíteni, önállóságukat kell támogatni. A találkozó a sajtó mellőzésével zajlott, Ágoston András nem kívánt részleteket elárulni róla. /Keresztúton a magyar–magyar kapcsolatok. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 14./2006. július 1.
Az Észak-Amerikában alapított Magyar Baráti Közösség egy csapata Ludányi András politológiai egyetemi tanár, alapító tag vezetésével újabb, immár hagyományossá vált erdélyi körútra indult. Háromszéki állomáshelyük a sepsiilyefalvi LAM Alapítvány volt, ahonnan csillagtúrás barangolásuk Sepsiszentgyörgyre, Kézdivásárhelyre, Gelencére, Zabolára és Csernátonba vezetett. Nemcsak részt vettek a Csernátonban a művelődési napok nyitányán, hanem virágkoszorút helyeztek el néhai Cseh Tibor sírjánál, akinek hamvait, utolsó kívánsága szerint, szülőhelye temetőjében helyezték el. Cseh Tibor az észak- és dél-amerikai magyarság szellemi életének egyik meghatározó személyisége volt, az MBK alapembere, több, az Egyesült Államokban kiadott magyar lap szerkesztője. Szellemiségének örökösei a csernátoni látogatás gesztusértékén túl hagyományt is teremtenek azzal, hogy az MBK egykori tagjainak emlékét ápolják, s a baráti közösség tagjai által a Reménység tavához évenként meghívott vendégelőadókat és vendégművészeket Kárpát-medencei otthonaikban utólag is felkeresik. Ludányi András magával hozta a Magyar Baráti Közösség idei Lake Hope-i Itt-Ott-találkozó (2006. augusztus 12–19.) ígéretesen gazdag programját is, amelynek Kárpát-medencei meghívottjai között van Csáky Pál szlovákiai miniszterelnök-helyettes, Pörös Géza, a Duna Televízió művészeti alelnöke, Szakály Sándor hadtörténész és Tófalvi Zoltán író-újságíró, aki az 1956-os erdélyi eseményekről tart értekezést. /(sylvester): Itt-Ott. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 1./2006. július 13.
Gyurcsány Ferenc kormányfő július 12-én szlovákiai és vajdasági magyar vezetőkkel folytatott megbeszélést. A nemzetpolitikai koncepcióváltás tartalmi kérdéseiről tárgyal a miniszterelnök a határon túli magyarok képviselőivel – közölte Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikáért is felelős szakállamtitkára. A változásra utal, hogy most a kormány nemzetpolitikáról és nem a határon túli magyarokkal kapcsolatos politikáról beszél. A magyar kormány mostani álláspontja szerint ma már alapvetően nem a határon túli magyarok nemzeti identitásának megőrzését kell szolgálnia a magyar költségvetési támogatásnak, hanem a határon túli magyar közösségeket kell szülőföldjükön versenyképessé tenni. A számtalan nyitott kérdés közül eddig csak egyre született határozott válasz: a magyar nyelvű oktatás választását megkönnyítő oktatási-nevelési támogatást nem akarja Budapest megszüntetni. Arról viszont már konkrét listát szeretne, hogy az eddig magyar költségvetési támogatással működő határon túli magyar kulturális, oktatási intézmények közül melyek magyarországi támogatásának fenntartását tartják szükségesnek az érintettek, melyek működtetését tudják maguk átvenni. A magyar költségvetési támogatásnak feltétele is van: minőség és politikamentesség. /Szlovákiai és vajdasági magyar vezetők Gyurcsány Ferencnél. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 13./ A megbeszélésen Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke, Csáky Pál alelnök, volt szlovák miniszterelnök-helyettes, Bárdos Gyula, az MKP frakcióvezetője, Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke és Dudás Károly alelnök vett részt. Bugár Béla a tárgyalás végeztével elmondta: a miniszterelnökkel folytatott megbeszélésen mindenekelőtt arról volt szó, hogy a határon túli magyarság szempontjából létkérdésnek tekinthető ügyekben hosszú távú megállapodásokat kellene kötni. ,,Ilyen például a Felvidéken az egyetem, az egyetemi képzés kérdése” – tette hozzá a politikus. A Magyar Állandó Értekezlet jövőbeni szerepét firtató kérdésre Bugár Béla úgy válaszolt, lesznek olyan témák, amelyekben minden határon túli magyar szervezet véleményére szükség van, erre példaként a magyar igazolványok esetét említette. /(L.): Határon túli magyar vezetőkkel tárgyalt Gyurcsány. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 13./2006. augusztus 22.
Törzsök Erika a Miniszterelnöki Hivatal főtanácsadója nyilatkozott a kormányzat támogatási elképzeléseiről. 2004. május elsejétől kezdődően – az európai integráció eredményeképpen – a magyarság nagy többsége ugyanazon gazdasági és politikai keretek közé került. A helyzetnek ez az alapvető megváltozása tette szükségessé az új nemzetpolitikát – nyilatkozva Törzsök Erika. Szerinte az elmúlt tizenhat évben a szomszédos országokban élő magyarsággal kapcsolatosan kialakult egy sajátos szóhasználat, „olyan hívószavakkal, mint Trianon, ősi szálláshelyek, élettér és mint a megakadt lemezjátszó, ismétlődött mindez, egy sérelmi politizálás jegyében ecsetelve a kisebbségek helyzetét.” A helyzet közben megváltozott, de a diskurzus megmaradt. A magyar kormány első számú feladata a mentális határok lebontása. Ehhez új intézményekre, új struktúrákra van szükség. Eddig ezekkel a kérdésekkel a Határon Túli Magyarok Hivatala foglalkozott. „Az új helyzetben célszerű, ha a kihívásokra adandó válaszokat szakmapolitikai kérdésekként kezeljük. Éppen ezért az oktatásnak az oktatáshoz, a kultúrának a kultúrához, a tudománynak a tudományhoz kell kerülnie”. A szomszédos országokban élő magyar közösségekkel kapcsolatos feladatok, illetve ezek elvi-politikai irányítása a Miniszterelnöki Hivatalon belülre kerül az úgynevezett kül- és nemzetpolitikai államtitkárságra. Az eddigi támogatások „egy világos, áttekinthető intézménybe kerülnek, a források nagyságrendje nem csökken, levezénylése viszont átláthatóbb, követhetőbb, világosabb lesz.” „A támogatáspolitika, amely értelmezésünkben az identitás megőrzését szolgáló intézmények normatív támogatását jelenti, úgy fog működni, hogy a Szülőföld Alap háromszintű intézményként tevékenykedik. A legfelsőbb szint a politikai, ahol a magyar kormány a szomszédos országok legitim politikai vezetőivel egyeztet a célok kapcsán. Miután a politikai szint egyezségre jut a célokat illetően, a következő szint, nevezzük szakmainak, e célokat minőségi kritériumok mentén rendezi. Törzsök szerint így megszűnik a kvázi pártfinanszírozás. A harmadik szint politikailag ugyancsak semleges mechanizmus, amely levezényli az adott területre a rendelkezésre álló forrásokat. A jövőben „világosan megfogalmazzuk, mit finanszírozunk Magyarországról, például a szomszédos országok magyar felsőoktatási intézményrendszerében, és mi az, amire – ha egy adott határon túli közösség ezen túl igényt tart – önerőből kell megoldania.” Ki kell alakítani a nemzeti jelentőségű intézményeket, melyek létrehozásában és működtetésében részt vállal a magyar állam illetve az adott közösség. Például a Sapientia Egyetem, a Sellye János Egyetem, a beregszászi főiskola, várhatóan az Ungvári Egyetem magyar kara, és a szórvány kollégiumok építése. „A támogatáspolitikán belül ugyanakkor az oktatás, a kultúra, az informatika területén pályázati úton finanszírozandó konkrét programok ugyanúgy lesznek, mint eddig. A fejlesztési stratégia közös térségfejlesztést, közös intézményfejlesztést, infrastruktúra- és gazdaságélénkítő programokat jelenít meg, illetve fog folytatni. Amíg az előző időszakban körülbelül évente mintegy 16 milliárd forint elosztása történt a környező országok magyarsága számára, a kisebbségpolitika fejlesztési stratégiával történő kiegészítése azt jelenti, hogy például csak az internetprogram keretében 100 milliárd forint áll rendelkezésre az utóbb említett programok vonatkozásában. Ennek első üteme feltehetőleg tartalmazni fogja azokat az infrastrukturális fejlesztéseket, amelyek az EU belső határainak az átjárhatóságát teszik lehetővé. Tucatszámra vannak ugyanis olyan vasúti és közúti helyek, amelyek az észak-déli integrációt néhány száz méter esetleg néhány kilométer megépítésével rendkívüli módon felgyorsíthatják.” Törzsök Erika is a MÁÉRT ellen van. A sérelmi politizálás helyett más típusú együttműködés szükséges. Törzsök Erika ismétli Gyurcsányt: a köztársasági elnök a szomszédos országokban élő magyar értelmiség képviselőivel kívánja tartani a kapcsolatot. A parlamentben a szomszédos országok magyar parlamenti képviselői cserélhetik ki elképzeléseiket. Arra kérdésre, hogy a szomszédos országok EU-felvétele után nem fenyeget egy olyan visszarendeződés, mint amilyen Szlovákiában folyik, Törzsök Erika nem fél, szerinte mindenkinek jól felfogott érdeke az együttműködést. A Népszava megkérdezte a pártok véleményét az új irányvonalról. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke leszögezte: a Magyar Állandó Értekezletet (Máért) senki sem helyezte hatályon kívül. Nem kell szembeállítani a Gyurcsány Ferenc által kezdeményezett rendszeres konzultációs fórumot a Máérttal. Az RMDSZ szerint a Határon Túli Magyarok Hivatalának jobb helye lesz a Miniszterelnöki Hivatalban, mint volt a Külügyminisztériumban. A politikus szerint ennél részletesebb véleményt majd akkor mondhatnak, miután az új HTMH már bemutatkozott. Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának alelnöke közölte: az MKP a következő elnökségi ülés után, szeptember elején fejti ki véleményét a magyar kormányfő új nemzetpolitikájáról. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke elmondta: egyik legfőbb kifogásuk a Gyurcsány Ferenc által felvázolt koncepcióval szemben az, hogy nem hangsúlyozza a kárpátaljai magyarság rendkívül hátrányos helyzetét a többi, az Unióhoz már csatlakozott, illetőleg belátható időn belül csatlakozó ország magyar kisebbségéhez képest. Az új nemzetpolitika ezenkívül visszatérően hangsúlyozza a különböző határon túli projektek és intézmények „politikamentesítését”. Ezzel kapcsolatban a kisebbségi politikus közölte: remélik, ez nem azt jelenti, hogy a legitim szervezeteket ki akarják zárni ezekből. A KMKSZ fél, hogy a jelenleginél is jobban megkurtítják a Szövetséghez kötődő II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola anyaországi támogatását. A lényeges kérdés Kovács Miklós szerint az, mit jelent majd a gyakorlatban a politikamentesség. A Vajdasági Magyar Szövetség üdvözli a magyar kormánynak azt a törekvését, hogy a magyar-magyar kapcsolatok, illetve az anyaország és a határon túli magyar közösségek közötti viszony megújítását és erősítését szorgalmazza- olvasható a VMSZ közleményében. Az MSZP támogatja a kölcsönös felelősségen alapuló együttműködést, nyilatkozta Simon Gábor, az MSZP országos választmányi elnöke. /Az integráció új nemzetpolitikát tett szükségessé – Törzsök Erika a MEH főtanácsadója a kormányzat támogatási elképzeléseiről és a visszarendeződés veszélyeiről. = Népszava, aug. 22./2006. szeptember 9.
Szeptember 8-án Budapesten, a parlamentben tanácskozott a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF). A találkozót Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke nyitotta meg. Szilvásy György magyar kancelláriaminiszter adott tájékoztatást a magyar kormány határon túli magyarsággal kapcsolatos célkitűzéseiről. A KMKF ülésén a Magyarországgal szomszédos országok parlamentjébe magyar szervezet képviselőjeként megválasztott politikusok, illetve a magyar országgyűlés elnöke által meghívott képviselők vesznek részt. – Fontos, hogy elinduljon az érdemi közeledés a nemzetpolitikában a magyarországi pártok és a határon túli nemzetrészek képviselői között, meg kell találni a közös minimumot – mondta nyitó beszédében Szili Katalin. A találkozón megjelent Markó Béla, a román kormány miniszterelnök-helyettese, az RMDSZ elnöke, Frunda György szenátor, az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke, Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke, Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának alelnöke, valamint Duray Miklós, a szlovák parlamentben a Magyar Koalíció Pártjának képviselője. Szlovákiának kell megtennie azokat a lépéseket, amelyek garantálják, hogy a magyarellenes incidensek ne ismétlődjenek – hangsúlyozta beszédében Göncz Kinga külügyminiszter. Markó Bélával egyetértve, Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke és Surján László EP-képviselő is arra hívta fel a figyelmet, hogy a szlovákiai helyzet nem elszigetelt eset, a többi környező országban ugyancsak kialakulhat hasonló helyzet. A fórum egyik napirendi pontját képezte a határon túli tagok által készített jelentés a magyarság helyzetéről. A dokumentumban a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a Vajdasági Magyar Szövetség, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, valamint az Ukrajnai Magyar Demokratikus Szövetség-Ukrajnai Magyar Demokrata Párt jelentése szerepel. Az RMDSZ 2006. évi jelentésében a romániai magyarság helyzetéről az olvasható: 1996 végén járatlan úton indult el az erdélyi magyarság, amikor érdekképviselete a román kormány tagja lett. Az RMDSZ véleménye szerint a létező alkotmányos keretek között a romániai magyarság helyzetének jogi-politikai rendezése csak egy hosszabb távú folyamat eredménye lehet, és ebben a folyamatban ésszerűen kihasználható a kormányzati szerepvállalás lehetősége. Mint írják, 2005-ben az RMDSZ a nemzeti kisebbségek jogai tekintetében újabb fejezetet nyitott: kezdeményezésére Románia kormánya olyan kisebbségi törvénytervezet nyújtott be a parlamentnek, amely egyben a kulturális autonómia létrejöttét is magába foglalja. A KMKF résztvevői egyetértettek abban, hogy ez a fórum nem helyettesítheti a Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT). Az ülést követően a fórumot összehívó Szili Katalin házelnök, valamint a határon túli magyar szervezetek és a magyar parlamenti pártok képviselői közös sajtótájékoztatót tartottak. Ezen a legfontosabb kérdésként a magyar–magyar párbeszéd, illetve a MÁÉRT jövője és a határon túli magyarok támogatási rendszere vetődött fel annak nyomán, hogy Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára a KMKF délelőtti ülésén közölte: átalakul a határon túli magyarság támogatási rendszere, mivel a kormány a Szülőföld Alapba szeretné összpontosítani a támogatást, amelyre korábban több közalapítványt hoztak létre. Az államtitkár kitért arra is, hogy az eddigi magyar–magyar kapcsolattartást sokszínű, differenciált és hatékony fórumrendszer váltja fel, amelynek egyik eleme a mostani KMKF-fórum, ugyanakkor a fórumrendszer elemei között nem említette a MÁÉRT eddigi intézményét, amelynek tagjai között a magyarországi parlamenti pártok is jelen voltak. Bugár Béla kifejtette: nem tudnak mit kezdeni azzal a helyzettel, hogy a magyar kormány nem akarja működtetni a MÁÉRT-ot. Hozzátette: együtt akarnak működni, ehhez azonban meg kell állapodni a magyar–magyar együttműködés kereteiről. Leszögezte: úgy látja, hogy az Illyés Közalapítvány jól működött, ezért nem tartja indokoltnak a Szülőföld Alapba történő integrálását. Hasonló álláspontot fogalmazott meg Markó Béla, aki a sajtótájékoztatón megjegyezte: nem szeretné ha az intézményes magyar–magyar kapcsolatokból eltűnne Illyés Gyula és Márton Áron neve. Utóbbival utalt a Márton Áron Szakkollégiumra, amelyet január 1-jéig beolvasztanak a Balassi Bálint Magyar Kulturális Intézetbe. A parlamenti tanácskozás után Sólyom László köztársasági elnök fogadta és köszöntötte a fórum tagjait. /Magyar–magyar fórum Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./ Szili Katalin rámutatott, hogy a KMKF az elmúlt két évben számos nemzetpolitikai stratégiai kérdésben jutott egyetértésre. A nemzetpolitika intézményrendszerének átalakítását kifogásolta Duray Miklós, aki szerint a magyar kormány által elképzelt magyar-magyar kapcsolattartási rendszer nem biztosítana intézményes kereteket. Duray Miklós rámutatott, kiderült számára, hogy megszűnnének a közalapítványok, köztük például az Illyés Közalapítvány. „Gyakorlatilag minden megváltozik, így nem lesz Magyar Állandó Értekezlet sem” – hívta fel a figyelmet Duray, leszögezve, hogy „a KMFK nem helyettesítheti a Máért-ot”. Markó Béla úgy fogalmazott: a környező országokon, beleértve az RMDSZ romániai koalíciós partnereit is, egyfajta „integrációs önhittség, önelégültség” lett úrrá, úgy tekintik, hogy az Európai Unióval szembeni a kötelezettségeiket teljesítették. Ez az önhittség rendkívül veszélyes, ez az elkövetkezőkben a térségben súlyos problémává válhat – tette hozzá. Németh Zsolt szintén arra hívta fel a figyelmet: a Kárpát-medencei magyarságnak szembesülnie kell azzal, hogy véget ért az az együttműködési időszak, amikor az európai integráció reményében a határon túli magyarokat bevonták a „kirakatpolitikába”. Ebben az új helyzetben egységesen kell fellépni – tette hozzá a külügyi bizottság elnöke. /Lezajlott a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 9./2007. április 2.
Csáky Pál eddigi alelnököt választotta a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) új elnökévé március 31-én révkomáromi tisztújító közgyűlésén. A szlovákiai magyar politikai párt eddigi elnöke, Bugár Béla, a jövőben nem vállal politikai tisztséget, de parlamenti képviselői mandátumát megtartja. Csáky kezdetektől a három magyar párt egyesülése nyomán 1998-ban létrejött MKP alelnöke, a párt nyolcéves kormányzati szerepe alatt miniszterelnök-helyettes volt. Ugyanezen idő alatt, az MKP megalakulása óta Bugár volt az MKP elnöke. Tíz nappal a tisztújítás előtt Bugárnak még nem volt kihívója, akkor Csáky váratlanul bejelentette, hogy ő is indul. A tisztújítást megelőző héten a két jelölt között éles, eldurvult sajtóvita volt. Csáky azt állította, hogy Bugárt egy gazdasági lobbi irányítja a hátországból, amelynek megszemélyesítője a leggazdagabb szlovákiai magyar, Világi Oszkár, a Mol tulajdonában levő pozsonyi olajfinomító, a Slovnaft vezérigazgatója. Csáky átláthatóságot, stílusváltást, változást ígért. Csáky 14 szavazattal kapott többet Bugárnál, és pártelnöki megbízatása négy évre szól. A párt alapszabályának módosítása alapján megszűnt az ügyvezető alelnöki poszt, amelyet eddig Duray Miklós töltött be. Kérdéses volt, hogy mi lesz a sokak szemében radikálisnak számító, a lapok szerint Csákyt támogató Duray további sorsa a pártban. Székfoglalójában Csáky stratégiai alelnöknek javasolta Duray Miklóst, és emlékeztette a küldötteket arra, hogy „ő köztünk az egyetlen ember, aki a szocializmus legkeményebb éveiben aláírta az akkori rendszerrel ellenszegülő Charta 77-et, s ő az egyetlen, aki a szlovákiai magyar iskolák megmaradásáért folytatott küzdelme miatt kétszer ült börtönben”. A közgyűlés megválasztotta az MKP tíz új alelnökét, akik között Duray Miklós is ott van, s Csáky indítványának megfelelően ő lett a magyar párt stratégiai alelnöke. – Bugár Béla az egyik tévécsatornán kijelentette: a magyar párt új elnöke, Csáky Pál győzelmével „győzött a hazugság”. /Csáky Pál nyert Felvidéken. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./2007. április 3.
Révkomáromban, a Magyar Koalíció Pártjának tisztújító közgyűlésén megjelent a kisebbség politikai képviseletének dilemmája, mi a célszerűbb: az együttműködés, amely az MKP két koalíciós kormányban való részvétele mellett 1998 és 2006 között sem bizonyította egyértelműen a hasznosságát, vagy a feszültségkeltő autonómiaterv kinyilvánítása. Olyan kérdések ezek, amelyek a Magyarországgal szomszédos országok magyar kisebbségi pártjai előtt álló dilemmák azonosságára utalnak. A három felvidéki magyar párt fúziójából létrejövő MKP jobb eséllyel állítja át stratégiáját és őrzi meg egységét, mint tehetné azt például az RMDSZ. Csáky Pál megválasztása a kiváró, jellegtelen centrum győzelmének tűnik, a nyolcévi kormányzás után kialakuló, párton belüli elégedetlenség kiaknázásának. Közben az MKP nem válik Csáky szalmájává, mert a párton belüli csoportok őrzik az MKP-t létrehozó koalíció eredeti erőegyensúlyát. Bugár visszavonulása, Duray megerősödése, a szlovák közvélemény autonómiafélelmének élesztgetése nem annak a jele, amely az MKP-nak felbomlását eredményezné. /Bakk Miklós: Csáky szalmája. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 3./2007. április 4.
A szlovákiai lapokban nem csendesedik a visszhangja a Magyar Koalíció Pártjában (MKP) végbement vezetőváltásnak. A SME a kormányhoz tartozó Szlovák Nemzeti Párt (SNS) vezetőjét, Ján Slotát idézte, aki a magyar párt Bugárt Bélát váltó új elnökéről, Csáky Pálról azt nyilatkozta, hogy „ezzel (Csákyval) én életemben soha szót se váltottam, de ez egy mocsok. ” A szlovák lapok kulcskérdésnek tekintik, megerősödik-e a Csáky oldalán álló Duray Miklós helyzete és ezzel együtt az autonómiakérdés hangsúlya, radikalizálódik-e az ellenzéki helyzetben levő MKP? /Ján Slota „mocsoknak” nevezte Csáky Pált. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./2007. április 4.
Csáky Pállal, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja új elnökével készített interjút a Krónika. „A régiók képviselői és a nyitottabb politizálás hívei győztek” – szögezte le Csáky. Bugár Béla, az előző elnök kijelentette: a hazugság győzött. Ez szerencsétlen kifejezés volt. Csáky megegyezett vele, hogy leülnek baráti beszélgetésre. Csáky Pál szeretne több nyitottságot, több professzionalizmust bevinni a párt, a szlovákiai magyarság életébe. Elő szeretné készíteni a generációváltást. -Radikalizálódásra semmilyen jel nem utal, szögezte le. A szlovák politikai közgondolkodásban az autonómia leszakadást jelent. Ezért az autonómia kifejezést óvatosan fogják használni, helyette inkább az önkormányzatiságról beszélnek. Csáky arra kérte a kongresszust, változtassák meg az alapszabályt, és konkrét személyeket javasolt a párt legfontosabb posztjaira. Javaslatát elfogadták, az általa javasolt személyeket titkos szavazással, a nagy többség megszavazta. /Gazda Árpád: Autonómia, óvatosan. Interjú Csáky Pállal, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja új elnökével. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 4./2007. április 21.
Háromnapos felvidéki körutazásának első állomására, Pozsonyba érkezett április 20-án Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, aki Pozsonytól Kassáig látogatja végig a magyar állami forrásokból helyreállított műemlékeket, egyházi létesítményeket, továbbá a magyar közösség számos képviselőjével, értelmiségiekkel, egyházi méltóságokkal találkozik. Pozsonyban a szlovák parlament épületében Pavol Paska házelnökkel tartott megbeszélést. Szili Katalin a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) pozsonyi székházában Csáky Pál elnökkel és a párt más vezetőivel folytatott megbeszélést. Ezután a pozsonyi magyar nagykövetség épületében találkozott a felvidéki magyar értelmiség és a sajtó képviselőivel. Szili Deákiban megtekintette az 1228-ban felszentelt Szűz Mária templomot, amelynek a falai között hajdan az első összefüggő írásos magyar nyelvemlékünket, a Halotti beszédet és könyörgést használták, majd Érsekújvárba ment. /Felvidéki körúton Szili Katalin. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 21./2007. április 23.
Rafael Rafaj, a pozsonyi kormánykoalícióhoz tartozó Szlovák Nemzeti Párt (SNS) frakcióvezetője szerint a szlovákiai körúton tartózkodó Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke megbeszélései a magyarok határon átnyúló politikai egyesítésének intézményesítését célzó törekvéseket jeleznek, amelyek bizonyos formában a Nagy-Magyarország eszméit jelenítik meg. Szili Katalin a kijelentésekre reagálva kijelentette, a frakcióvezető megnyilatkozása önmagáért beszél; nyilvánvaló, a nemzeti érdekek képviselete mindenki számára elsődleges dolog. „Én szeretném továbbra is azt a higgadt, kiegyensúlyozott szomszédságpolitikát folytatni, amelynek alapvető kiindulópontja a nyitottság és a kiegyensúlyozottság kell hogy legyen” – mondta az Szili Katalin Rozsnyón. Hozzátette: „Rossz az, aki rosszra gondol a jelenlegi látogatásomat, illetve a Kárpát-medencei együttműködést illetően”. Kollégájával, Pavol Paskával kassai találkozójukon szó lesz a pozsonyi Petőfi-szobor április 21-én történt megrongálásáról is. Az Országgyűlés elnöke rámutatott: félévente találkozik szlovák kollégájával, a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma pedig már öt éve működik. Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártja nemrégiben megválasztott elnöke a kulturális emlékhelyek megóvására létrehozott magyar–szlovák tárcaközi egyezmény felújításához kérte Szili Katalin segítségét. A két ország közti műemlékvédelmi egyezmény tavaly hatályát vesztette – emlékeztetett Csáky. Szili segítséget ígért annak a konferenciának a megszervezéséhez – a szakmai és az anyagi támogatásához is –, amely egy hamarosan elkészülő, a szlovákiai magyarság helyzetét elemző tanulmány eredményeinek megvitatását szolgálná. A felmérés felölelné a kisebbséget sújtó demográfiai problémát, az infrastrukturális hiányosságokat, az oktatási és művelődési lehetőségeket és az elvándorlás kérdéskörét egyaránt. /Lokodi Imre: Szili: rossz az, aki rosszra gondol. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./